(1) Fröccsenés a csepp szabad átmenete alatt. A csobbanás fő formája a csepp szabad átmenete során. CO2-atmoszférában a csepp a pontszerű nyomás hatására felhajlik, és könnyű nagy fröccsenést kialakítani. Ez a helyzet gyakran akkor fordul elő, amikor viszonylag nagy áramokkal hegesztenek, például 1,6 mm átmérőjű hegesztőhuzalt használnak 300-350A árammal, amely akkor fordul elő, amikor az ívfeszültség viszonylag magas. Ha az áram ismét növekszik, a finom részecskék átmenete keletkezik. Ekkor csökken a fröccs, főleg a csepp és a hegesztőhuzal közötti nyakon. A nagy áramsűrűség ezen a helyen a fém túlmelegedését és felrobbanását okozza, finom szemcsés fröccsenést képezve. A finom részecske átmeneti hegesztés során az olvadt medencéből kidobott cseppek vagy cseppek fröccsenhetnek. Ennek oka a hegesztő huzal vagy munkadarab nem megfelelő tisztítása vagy a hegesztő huzal magas széntartalma. Az olvadt fémben nagy mennyiségű CO és egyéb gáz keletkezik. Ezek a gázok bizonyos térfogatra felhalmozódnak, a nyomás növekszik és elválik a folyékony fémtől, cseppek fröccsenését okozva. A nagy cseppek átmenetekor, ha a csepp sokáig a hegesztőhuzal végén marad, és a fűtési hőmérséklet magas, a csepp belsejében erős kohászati reakció vagy párologtatás következik be, és a gáz hevesen kicsapódik, ami a csepp felrobbanását okozza és fröccsenést generál. Ezenkívül a nagy cseppek átmenete során időnként fröccsenés is előfordulhat, mivel a cseppek leesnek a hegesztőhuzalról és bejutnak az ívbe, és a cseppeken egy soros ív jelenik meg. Az íverő hatására a cseppek néha az olvadt medencébe esnek. Az olvadt medencéből kifröccsenő anyagként dobják ki.
(2) Fröccsenés a cseppek rövidzárlat-átvitele során A rövidzárlat-átvitel során a fröccsenés sokféle lehet. A fröccsenés mindig abban a pillanatban történik, amikor a rövidzárlati híd megszakad. A fröccs nagysága a hegesztési körülményektől függ, és gyakran széles tartományban változik. Jelenleg két nézet van a fröccs okáról. Az egyik nézet szerint a fröccsenés rövidzárlati hídon bekövetkezett elektromos robbanás eredménye. Amikor az olvadt csepp érintkezik az olvadt medencével, az olvadt csepp híd lesz a hegesztőhuzalt és az olvadt medencét összekötve, ezért kis folyadékhídnak hívják, és az áramkör rövidzárlatos a kis hídon keresztül. A rövidzárlat után az áram fokozatosan növekszik, és a kis hídnál lévő folyékony fém az elektromágneses összehúzódási erő hatására erősen zsugorodik, nagyon vékony nyakat képezve. Az áram növekedésével és a nyak csökkenésével az áram sűrűsége a kis hídon gyorsan növekszik, élesen felmelegítve a kis hidat, ami felesleges energia felhalmozódását eredményezi, és végül a kis híd elpárologását és felrobbanását okozza, és egyúttal fém fröccsen. Egy másik nézet szerint a rövidzárlati fröccsenést a gáz bomlása és térfogat-tágulása okozza, amelyet a CO2 gáz felmelegedése okoz, amikor az ív a kis híd felszakadása után újra meggyullad, ami erős aerodinamikai hatást eredményez, ami az olvadt medencén és a hegesztőhuzal végén. Az olvadt cseppeken pneumatikus ütközés és fröccsenés hatására kidobják őket. A kísérletek azt mutatják, hogy az előbbi álláspont helyesebb. A fröccsenés mértéke összefügg az elektromos robbanás energiájával. Ez az energia főként 100–150 μs-en belül halmozódik fel, mielőtt a kis híd teljesen megsemmisül, és főként a rövidzárlati áram (azaz a rövidzárlat csúcsárama) és a kis híd átmérője határozza meg ebben az időben.